HERNÁDMENTI FÖLDTULAJDONOSI VADÁSZTÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA

A vadásztársaság jelen alapszabályhoz mellékletként, külön íven csatolt tagjegyzék szerinti tagjai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény); a Polgári Törvénykönyvről (PTK) szóló 2013. évi V. törvény; valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) rendelkezései figyelembe vételével a Megyei Bíróság által Cg 11.Pk60.120/2007/2. számon nyilvántartott, Hernádmenti Földtulajdonosi Vadásztársaság alapszabályát az alábbiak szerint foglalták változásaival egységes szerkezetbe

A vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és a vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyver- és lőszertartásra, - használatra vonatkozó szabályzatok megtartásával, az erdő- és mezőgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet és természetvédelem előírásai tiszteletben tartásával, a szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással óvja a vadon élő állatokat, azok élőhelyét, jól működő egyesületi élettel tagjai részére kulturált vadászati lehetőséget biztosítson haszonbérleti szerződés útján.

I. Általános rendelkezések

A vadásztársaság jellege és jogi helyzete

1.) A vadásztársaság neve: Hernádmenti Földtulajdonosi Vadásztársaság

A vadásztársaság rövidített neve: Hernádmenti FTVT.

Székhelye: Telkibánya, Nagy u. 35.

Hatóköre: területi

Bélyegzője:

2.) A vadásztársaság a tagjai által önkéntesen létrehozott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, mely a jelen alapszabályban meghatározott - tartós közös célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

A vadásztársaság önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri.

A vadásztársaság területtel rendelkező (kódszáma 6577) vadásztársaság.

A vadásztársaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységét csak a céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

A vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei

3.) A vadásztársaság joga, hogy:

1. 1. 1. a vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely kérdésben a vadászati érdekképviseleti szervezethez (szövetséghez) kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen,

      2. a vadászati érdekképviseleti szervezethez tagfelvételi kérelmet előterjesszen, felvétel esetén tagjai érdekében a szervezet tevékenységében – annak alapszabálya szerint – részt vegyen,

      3. a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös vállalkozásnak, alapnak tagja legyen,

      4. tagjaira a jogszabályokkal és a taggyűlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban kötelezettségeket állapítson meg.

4.) A vadásztársaság köteles:

1. 1. a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező és erdőgazdálkodás érdekeivel, valamint a környezet és természetvédelemmel összhangban gyakorolni, tagjai részére a vadászati lehetőséget biztosítani,

   2. a vad életmódja folytán keletkező károk megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket (a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása stb.) megtenni,

   3. előmozdítani, hogy tagjai a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló jogszabályokban, a vadásztársaság alapszabályában, valamint a szabályzatokban foglaltakat megtartsák, és tevékenységükkel segítsék a vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását,

   4. a jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzéseit segíteni,

   5. a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a vadászati kultúra ápolását elősegíteni,

   6. tagjai egyesületi életre nevelését előmozdítani.

A vadásztársaság tevékenysége

5.) A vadásztársaság alapcél szerinti tevékenységének minősül, hogy a vadásztársaság az állam képviseletében eljáró vadászati hatóság által jóváhagyott tervekben (üzemterv és éves terv) foglaltak szerint végzi vadászati-vadgazdálkodási tevékenységét, ezen belül az éves terv részét képező kilövési tervben foglaltakat köteles végrehajtani, azaz a kilövési terv szerinti vadlelövésekről egyrészt saját tagjai, másrészt vendégvadászok, bel- és külföldi bérvadászok közreműködésével gondoskodik, valamint az éves terv szerint lelőtt vadat (vadhúst) is értékesíti. Mindez alapcél szerinti tevékenységnek minősül, így (többek között) a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozása (TEÁOR) szerinti:

- egyéb sporttevékenység (pl. bérvadásztatás) (TEÁOR 9319’08)

- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 0170’08)

- gabonaféle termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 01.11’08)

- egyéb nem évelő növény termesztése (pl. vadföldművelés) (TEÁOR 01.19’08)

- állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 0162 ’08)

- Hús-, húskészítmény nagykereskedelme (TEÁOR 4632'08)
- Hús-, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 4722'08)

A vadásztársaság nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a tagsági jogviszony megszűnése

A vadásztársaságba jelentkezők felvétele

6.) A vadásztársaságba tagként jelentkezők felvételéről, a tagsági viszony létesítéséről az intézőbizottság előterjesztése alapján a legközelebbi taggyűlés a kérelem benyújtását követő egy éven belül határozattal köteles dönteni. A közgyűlés a tagjelölt tagnak való felvételéről, a földtulajdonosi közösség képviselőjének javaslata alapján, titkos szavazással, minősített azaz a teljes tagságának legalább 2/3-os szavazattöbbségével dönt. (Ide értve a megismételt taggyűlésen hozott határozatot is.)

A vadásztársaság taglétszámának megállapítása

7.) A vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangjában megteremtve – a jogszabály előírásainak, a vadászterület nagyságának és vadeltartó képességének, valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembevételével – a taggyűlés állapja meg, ami maximum 20 fő lehet.

A vadásztársaság tagjai

8.) A vadásztársaság tagja lehet minden olyan magyar és külföldi állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az Alapszabályban, valamint a Házi Szabályzatban előírt feltételeknek megfelel, írásban nyilatkozik belépési szándékáról, és arról, hogy az egyesület céljait és az alapszabálya és egyéb szabályzatai alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, valamint ezt követően az intézőbizottság javaslatára a taggyűlés felvette tagjai sorába.

9.) A vadásztársaságnak rendes és különleges jogállású tagjai lehetnek.

A vadásztársaság rendes tagjait – a tagsági jogviszonyból eredően – a jogszabályban, az alapszabályban, a házi szabályzatban megállapított jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

A taggyűlés különleges jogállású tagjai a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok.

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Pártoló tag lehet, aki az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja és a taggyűlés pártoló taggá megválasztja.

A tiszteletbeli tagot a taggyűlés választja meg e tagságra. Tiszteletbeli tag lehet, akit az egyesület az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. Tiszteletbeli taggá választható az az egyesületi tag is, aki idős koránál, vagy személyi körülményeinél fogva közreműködési, munkavégzési kötelezettségeit már kellően teljesíteni nem, vagy csak nehezen tudná és arra érdemes.

A tiszteletbeli tag kötelezettségeit, jogait a házi-szabályzat határozza meg.

A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatók, valamint az egyesület döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt, kötelesek betartani az egyesület alapszabályát és végrehajtani a taggyűlés és az ügyintéző szervek határozatait.

A tagok jogai

10.) A vadásztársaság rendes tagjai:

1. részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

2. jogosultak a vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a taggyűlés határozatainak megtartásával vadászni,

3. a taggyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek,

4. kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók, külföldi állampolgár tag esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

5. a vadásztársaság valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított harminc napon belül – a másodfokon eljáró szerv, illetőleg a bíróság előtt megtámadhatják,

6. a vadásztársaság irataiba betekinthetnek,

7. a taggyűlés napirendjére javaslatot tehetnek,

8. rendes tag, valamint tiszteletbeli és pártoló tag felvételét kezdeményezhetik,

9. térítés ellenében – ilyen térítésnek minősül a befizetett tagdíj és egyéb vagyoni hozzájárulás – igényt tarthatnak a taggyűlés által megállapított vadászrészre (a juttatás elszámolásának rendje a Házi Szabályzatban kerül meghatározásra),

10. minden vadásztagot vadászrész (kompetencia) illet meg, a befizetett tagdíj mértékéig, a tagdíj terhére a mindenkor aktuális vadfelvásárlási árak szerint.

11. a vadásztársaság eszközeit a Házi Szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe vehetik, illetőleg használhatják,

12. a vadásztársaságból az indok megjelölése nélkül kiléphetnek,

13. a tagok jogaikat személyesen gyakorolhatják,

14. a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek. (Ptk. 3:64 §)

15. A vadásztársaság rendes, tiszteletbeli tagja, amennyiben gyermeke, illetve unokája, közeli hozzátartozója javára társasági tagságáról lemond, ez a hozzátartozó csak tagfelvétel útján (a közgyűlés jóváhagyása után) lehet a vadásztársaság tagja.

A tagok kötelességei

11.) A vadásztársaság tagjainak kötelessége a vadgazdálkodásra és vadászatra, a fegyver és lőszer tartására és használatára vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a taggyűlési és intézőbizottsági határozatokat, valamint a vadásztársaság tisztségviselőinek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani.

A vadásztársaság tagja köteles továbbá:

1. 1. a vadásztársaság működésében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni,

   2. a Házi Szabályzatban előírt, valamint a taggyűlés és az intézőbizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni,

   3. a taggyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni. A tagdíj összege 100.000 Ft/év, melynek megfizetése negyedévente, az adott negyedévet követő hónap 5. napjáig történik.

   4. vadászjegyet váltani, érvényesíteni

   5. vadászbaleset-biztosítási szerződést kötni,

   6. az általa elejtett vadról lőjegyzéket vezetni, a lőfegyver és lőszer kezelésére, valamint használatára és tartására vonatkozó előírásokat megtartani.

A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak a megvalósítását.

A tagsági viszony megszűnése

12.) A tagsági viszony megszűnik:

1. kizárással,

2. a tagsági viszony vadásztársaság általi felmondásával (Ptk. 3:68 § (1) bekezdés b) pontja),

3. kilépéssel,

4. a tag halálával, valamint

5. a vadásztársaság feloszlásával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével

13.) Kizárás csak fegyelmi határozattal, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el.

14.) A tagsági viszony felmondására akkor kerülhet sor, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, ebben az esetben a vadásztársaság a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel, írásban felmondhatja. A felmondás feltétele, hogy a vadásztársaság az alapszabályban rögzített feltétel teljesítését elmulasztó tagot a mulasztás jogkövetkezményeire előzetesen figyelmezteti. A felmondásról első fokon a vadásztársaság Intézőbizottsága (elnöksége) dönt, melyről tájékoztatja a közgyűlést.

Felmondható a tagsági viszonya annak a tagnak, aki az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három hónapja – ismételt írásbeli felszólítás ellenére – nem tett eleget. Ezen felül felmondható a tagsági viszonya annak, akinek lőfegyvertartási engedélyét, vagy/és vadászjegyét jogerősen visszavonták.

A kizárásról és felmondásról hozott határozatot 8 azaz nyolc napon belül meg kell küldeni az érintett tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez címzett, de az Intézőbizottsághoz (elnökséghez) fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésben első fokon az Intézőbizottság (elnökség), másodfokon a közgyűlés jár el. A közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz.

15.) A tagnak a kilépési szándékát annak időpontja meghatározásával írásban kell bejelentenie az Intéző Bizottság elnökénél. A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozatnak az egyesület Intéző Bizottságának elnöke általi átvétele napján szűnik meg. A kilépés időpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az időpontig fennálló kötelezettségeit teljesítenie, és azok teljesítését szükség esetén az intézőbizottság elnöke részére igazolnia kell. Ellenkező esetben az intéző bizottságnak követelnie kell a kötelezettségek teljesítését.

Fegyelmi eljárás

16.) A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az I. és II. fokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőséget és annak szabályait a Vadásztársaság közgyűlése által elfogadott a Vadásztársaság Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.

III. A vadásztársaság szervezete

17.) A taggyűlés (közgyűlés)

A vadásztársaság legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. A vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal taggyűlést köteles tartani. Ezen kívül össze kell hívni a taggyűlést az intézőbizottság határozata alapján, az ellenőrzőbizottság kezdeményezésére, továbbá a tagság legalább egynegyedének kérésére az ok és cél megjelölésével, valamint ha a bíróság elrendeli.

A taggyűlést – az intézőbizottság döntése alapján – a vadásztársaság elnöke igazolható módon (faxon, e-mailen, postai úton, stb.), írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót a taggyűlés időpontját legalább 8 nappal megelőzően megkapja.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok és a vadásztársaság szervei az intézőbizottságtól írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az intézőbizottság jogosult dönteni, ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az intézőbizottság nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában (Ptk. 3:75. §).

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. (Ptk. 3:17. § (5)

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. (Ptk. 3:17. § (6)

A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon, tisztségviselőkön kívül csak a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

Kötelező a közgyűlés összehívása a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a vadásztársaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi

b) a vadásztársaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor

teljesíteni, vagy

c) a vadásztársaság céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján kötelezően összehívandó közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, valamint a taggyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

18. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább 50 %-a és egy fő jelen van. A határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerű szótöbbség (a jelenlévők 50%-a és egy fő) szükséges.

19. A taggyűlés a határozatait – az alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. A taggyűlésen minden tagnak egy szavazata van, szavazni csak személyesen lehet. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozathozatalhoz egyszerű szótöbbség: a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének egyetértő szavazata szükséges, kivéve

1. 1. 1. az Alapszabály módosítását, amelyben a jelenlévő tagok háromnegyedes többséggel hoznak határozatot

      2. a vadásztársaság céljának megváltoztatását, valamint

      3. a vadásztársaság megszűnését, egyesülését, szétválását kimondó határozatot, amelyben a rendes, szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többséggel hoznak határozatot.

20.) Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, új meghívó kiküldésével, a tizenöt napon belüli időpontra ismételten összehívott közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti meghívó az újbóli összehívás lehetőségét, annak konkrét időpontját tartalmazza. A megismételt közgyűlésről szóló értesítésnek, meghívónak külön, kiemelten tartalmaznia kell, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésen a napirend kiegészítésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, csak az eredetileg közölt napirendi pontokat lehet megtárgyalni. A megismételt közgyűlésen a határozat meghozatalához azonban – ha a tagok fele ebben az esetben sem jelent meg – a jelenlévő tagok kétharmad részének egyetértő szavazata szükséges.

A taggyűlés (közgyűlés) hatásköre

21. A taggyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. 1. az alapszabály, a fegyelmi szabályzat és a házi szabályzat megállapítása és módosítása,

   2. a vadásztársaság megszűnésének, egyesülésének, vagy szétválásának elhatározása, nevének megváltoztatása;

   3. az intézőbizottság (elnökség), az ellenőrzőbizottság, a fegyelmi bizottság elnökének és tagjainak – titkosan, írásbeli szavazással, minősített (2/3-os) többséggel – 5 évre történő megválasztása, visszahívása, továbbá a választási időszakban megüresedett tisztségeknek titkos, írásbeli szavazással való betöltése (a tisztségviselők visszahívásával egyidejűleg dönteni kell az új tisztségviselők megválasztásáról),

A taggyűlésen a tisztségviselők választásánál a jelölőbizottság által előterjesztett – vadásztársaság tagjainak véleményét összesítő - jelöléseken túlmenően a jelöltre bármelyik jelenlévő tag is tehet javaslatot.

• A szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévő tagok legalább 30 % -a érvényes szavazatának a támogatását, és aki a jelölést akár személyesen, akár hiteles magánokiratba foglalt nyilatkozatban elfogadta,

• megválasztott tisztségviselő az a jelölt lesz, aki a titkos szavazás során a taggyűlés szavazásra jogosult jelenlévő tagjai szótöbbségi szavazatát megkapta,

• amennyiben egyik jelölt sem kapta meg az érvényes megválasztásához szükséges mennyiségű szavazatot, akkor ugyanazon a taggyűlés en erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani.

A megválasztott tisztségviselő visszahívását – a visszahívás okának megjelölésével – a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti a taggyűlésnél. A taggyűlés a kezdeményezés benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül rendkívüli ülésen – az intézőbizottság javaslata és az érintett tisztségviselő meghallgatása után – titkos szavazással dönt a kezdeményezésről. A hozott határozatot mind a visszahívással érintett tisztségviselő, mind a kezdeményezők, illetve a taggyűlés bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – törvénysértésre hivatkozva a törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.

1. 4. a jelölő bizottság nyílt szavazással történő megválasztása.

   5. szavazatszámláló bizottság megválasztása

   6. a vadásztársaság éves tervének, költségvetésének a megállapítása és döntés a költségvetési beszámoló elfogadása tekintetében,

   7. az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság éves beszámolójának megtárgyalása elfogadása,

   8. a vadásztársaság más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának a tagok legalább 3/4-es többségi szavazatával történő a kimondása,

   9. a tagfelvétel, a tag kizárás elleni fellebbezése esetén döntés a tag kizárásáról, továbbá a Fegyelmi Szabályzatban biztosított fegyelmi jog gyakorlása, a tagsági jogviszony felmondása (másodfokon).

   10. állásfoglalás a vadászterületre vonatkozó haszonbérleti szerződés megkötésének, valamint felmondásának az elfogadásáról, illetőleg a jogorvoslat benyújtásáról,

   11. a 2 millió Ft értéket meghaladó szerződések megkötésének, a közös vagyon felhasználásának, valamint a nagyobb (fél millió Ft érték feletti) beruházásoknak a jóváhagyása,

   12. a tagdíj, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és esedékességét, a kötelező közösségi munka pénzbeli megváltásának, továbbá az ezekkel kapcsolatos kedvezményeknek a megállapítása,

   13. a vadásztársaság tagjainak közösségi munkára kötelezése,

   14. a vadásztársasági tagok kiemelkedő munkájának jutalmazása, valamint a tisztségviselők jutalmának, tiszteletdíjának vagy költségtérítésének megállapítása,

   15. a vendéghívás lehetőségének és rendjének megállapítása a vadásztársaság nevében és a tagokat illetően,

   16. a vadászrész mértékének megállapítása,

   17. a napirend kiegészítése iránti kérelemről szóló döntés, amennyiben az intézőbizottság abban nem döntött, vagy azt elutasította, és a kérelmező kérelmét fenntartja (Ptk. 3:75 §),

   18. a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

A vadásztársaság ügyintéző és képviseleti szervei:

22.) A közgyűlésen megválasztott

• Intézőbizottság (Elnökség) a társaság ügyvezető, ügyintéző szerve, 5 tagja a társaság vezető tisztségviselője

• az Ellenőrző Bizottság elnöke és 2 tagja

• a Fegyelmi Bizottság elnöke és 2 tagja

Megbízatásuk időtartamát az alapszabály rögzíti.

23.) Megszűnik a választott tisztségviselő megbízatása

1. 1. 1. lemondással;

1. visszahívással;

2. a tisztségviselő halálával;

3. a vadásztársaság jogutód nélküli megszűnésével;

4. a tisztségviselővel szembeni kizáró ok vagy összeférhetetlenség bekövetkeztével.

Az intézőbizottság (elnökség)

24. Az intézőbizottság a vadásztársaság két taggyűlése e közötti általános hatáskörű ügydöntő és végrehajtó szerve. Az intézőbizottság a taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

Az intézőbizottság elnökből, elnökhelyettesből (titkárból), vadászmesterből, természetvédelmi felelősből, valamint gazdasági felelősből áll.

Az intézőbizottság tagjait a taggyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy tisztségviseléstől eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki. A tagsági viszony megszűnése esetén a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.

Összeférhetetlenségi ok: Az Intézőbizottságnak, az Ellenőrző Bizottságnak és a Fegyelmi Bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és kereső foglalkozásuk során egymásnak alá- és fölérendeltjei.

Az intézőbizottság tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak.

25. Vezető tisztségviselő (Intézőbizottság tagjai) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az intézőbizottság feladatai:

2. 1. gondoskodik a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggő jogszabályok, szabályzatok, valamint a vadásztársaság taggyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról,

   2. dönt a közgyűlés összehívásáról, a döntésnek megfelelő tartalmú meghívók kiküldésére az elnököt utasítja,

   3. megtárgyalja és a taggyűlés elé terjeszti döntés céljából javaslatával a vadásztársaságba jelentkezők felvételi kérelmét,

   4. döntésre előkészíti a taggyűlés elé terjesztendő mindazon ügyeket, amelyekben a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik,

   5. dönt a vadásztársaság tagja, vagy a társaság szervei által a közgyűlési napirend kiegészítésére előterjesztett írásbeli, és a kiegészítés indokolását is tartalmazó kérelemről, azt elfogadja, vagy elutasítja. Elutasítás esetén a közgyűlésnek a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatala előtt a napirend kiegészítését döntésre előterjeszti,

   6. két taggyűlés közötti időben irányítja a vadásztársaság tevékenységét,

   7. törli azt a tagot a nyilvántartásból, aki meghalt, aki kilépett, akit kizártak, továbbá akinek felmondták a tagsági viszonyát.

   8. a vadásztársaság tagjának tagsági jogviszonya felmondását kezdeményezi a közgyűlésnél,

   9. dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, a Fegyelmi Szabályzat vagy a taggyűlés nem utal más szerv hatáskörébe.

Az intézőbizottság (IB) üléseit szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Az IB ülésére minden esetben tanácskozási joggal az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság elnökét, valamint a vadgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok tárgyalására a hivatásos vadász(oka)t is meg kell hívni. Az IB határozatképes, ha az elnök és legalább két intézőbizottsági tag jelen van.

Az IB ülést az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább 3 nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, és a megtárgyalandó napirendi pontokat. Halaszthatatlan, sürgős ügyekben az IB ülés rövidebb határidővel is összehívható. A meghívás írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) történhet meg.

Az intézőbizottság üléséről a napirendi pontokat és jelenlévőket is tartalmazó jegyzőkönyvet kisebb horderejű kérdésekben emlékeztetőt kell felvenni, amelyet a vadásztársaság elnöke vagy helyettese (titkár) ír alá. Az intézőbizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéséről az érdekeltet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon (pl. ajánlott levélben, faxon, elektronikus úton) köteles értesíteni.

Az intézőbizottság köteles a végzett munkájáról évente a taggyűlésnek beszámolni.

Az Intézőbizottság tagjainak feladatai

26. Az elnök hatásköre és feladatai

A vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök.

A vadásztársaság elnöke:

1. 1. felelős a vadásztársaság törvényes és alapszabályszerű működéséért,

   2. koordinálja az intézőbizottság tagjainak munkáját és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a taggyűlés és az intézőbizottság határozataival összhangban legyenek,

   3. képviseli a vadásztársaságot a hatóságok és más szervek előtt,

   4. a taggyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet és meghatalmazásokat adhat a vadásztársaság nevében,

   5. gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot,

   6. az intézőbizottság döntése alapján és az IB nevében összehívja a közgyűlést

   7. elnököl a taggyűléseken és az intézőbizottság ülésein,

   8. gondoskodik arról, hogy az intézőbizottság, az ellenőrzőbizottság és a fegyelmi bizottság a taggyűlésen beszámoljon munkájáról,

   9. gondoskodik a taggyűlés, az intézőbizottság által hozott határozatok végrehajtásáról,

   10. gyakorolja a részére biztosított fegyelmi jogot,

   11. munkáltatói jogokat gyakorol,

   12. szervezi az együttműködést a mező- és erdőgazdasági nagyüzemekkel és termelőkkel, valamint más szervekkel,

   13. intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés vagy más szerv, illetőleg tisztségviselő hatáskörébe.

27. Az elnökhelyettes (titkár) hatásköre és feladatai

1. akadályoztatás esetén az elnök helyettesítése,

2. a vadásztársaság ügyvitelének vezetése, levelezés és adatszolgáltatás,

3. a taggyűlések és az intézőbizottsági ülések írásos anyagainak előkészítése és a jegyzőkönyv vezetése,

4. a tagnyilvántartás vezetése,

5. a tagfelvételi kérelmek nyilvántartása, taggyűlés elé terjesztése az intézőbizottság javaslatának ismertetésével,

6. az alkalmazottak munkaszerződéseinek, a vadásztársaság együttműködési megállapodásainak, szerződéseinek elkészítése és nyilvántartása.

7. gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot

8. a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

28. A vadászmester hatásköre és feladatai

1. felelős a vadásztársaság vadgazdálkodásáért, a vadászatok megszervezéséért és levezetéséért, a szabályzatoknak a vadászatokra, illetőleg a vadgazdálkodásra vonatkozó rendelkezései megtartásáért, megtartatásáért,

2. felelős az éves vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés határidőben történő elkészítéséért,

3. gondoskodik arról, hogy társasvadászaton jogosulatlan személy ne vegyen részt,

4. gondoskodik – a hivatásos vadászok bevonásával – a vadászati létesítmények építéséről és üzemben tartásáról, továbbá e munkákban a résztvevők tevékenységének irányításáról, illetőleg felügyeletéről,

5. szervezi a vadkárok megelőzését, a vad védelmét és őrzését, vadkár bekövetkezésének veszélyére felhívja az intézőbizottság figyelmét,

6. irányítja és ellenőrzi a hivatásos vadászokat,

7. rendszeresen ellenőrzi a hivatásos vadászok szolgálati naplóját,